Étrend Naturicum

Az étrend célja, ideális testsúly lassú elérése: rendszerint elegendő heti 1/2 kg-os testsúlycsökkenés. Szigorúbb korlátozást kell alkalmazni, ha a testsúly növekednék. Ilyenkor beiktathatunk egy-egy gyümölcsnapot: pihenőnapot, 8-14 naponként egyszer, csak napi 1 ½ kg nem édes gyümölcsöt fogyasztunk.

A fogyást lehetőség szerint úgy kell elérni, hogy kínos éhségérzés közérzetünket ne zavarja, ezért olyan ételeket kell fogyasztanunk, melyek hamar keltik a jóllakottság érzését, de nem hizlalnak. Ilyenen elsősorban a főzelékek, saláták, gyümölcsök, sovány húsok, főtt tojás. Nem célszerű az étkezések számának csökkentése, napi 3-5 tápértékben szegény étkezéssel kellő eredmény érhető el.

Kerülni kell a sok szénhidrátot tartalmazó élelmiszereket. Tilos a cukor, csokoládé, méz fogyasztása és az ezekkel készült ételek. Édesítésre mesterséges édesítőszert használjunk. A szaharint az elkészített ételbe tálalás előtt kell belekeverni. A kenyér a liszt magas szénhidráttartalma miatt hizlal. Ne fogyasszunk több kenyeret, mint naponta 8 dekát vagy két zsemlét. Tilos a főtt tészta, galuska, sütemény és kerülendő a rizs. Hetenként kétszer burgonya fogyasztható. Zsiradékot csak kis mennyiségben fogyasszunk. Tilos a szalonna, zsíros hús, zsírban vagy olajban sült étel, (pl. rántott hús). Annyi zsír vagy olaj fogyasztható amennyi az ételek elkészítéséhez szükséges, pl. angolosan készült főzelékhez. A főzelékeket, leveseket ne rántással, hanem kevés liszttel, tojássárgájával, esetleg kevés tejföllel habarással készítsük. Még célszerűbb a vízben főtt főzelék, s a nyers saláta és főzelék fogyasztása.

Fehérjét bőven fogyaszthat a soványító kúrát tartó beteg. Sovány hús, sovány sonka, párizsi, virsli, főtt vagy lágy tojás, tehéntúró, nem zsíros sajt bőven fogyasztható. A húsokat főve, egyben sütve (zsíros lé nélkül) papírban, alufóliában, vagy roston sütve fogyasszuk. Fűszerezés tetszés szerint történhet, kivéve a sót, mivel a sós étel fogyasztása után a szervezet vizet köt meg, a vízvisszatartásra az elhízottak hajlamosak. Kevés só fogyasztása megengedhető.

Vizet kívánság szerint fogyaszthat az elhízott beteg. Szeszes italt magas szénhidráttartalmuk, illetve étvágyjavító hatásuk miatt kerülni kell. Gyümölcslé mérsékelten fogyasztható. Kávét vagy teát szaharinnal ízesítve vagy keserűen kedve szerint fogyaszthat.

Diétalap.hu

Sószegény étrend

A sószegény étrend célja a nátriumbevitel korlátozása. Ilyen étrendben a szervezet kevesebb vizet tart vissza. A sótlan ételt nehéz megszokni; az étrend megtartását megkönnyíti, ha a beteg más fűszerekkel bőven ízesített ételeket fogyaszt. Az orvos által engedélyezett napi sómennyiséget a beteg számára előre mérjük ki, hogy azt az elkészített étel ízesítésére maga használja fel, mert a só íze így jobban érvényesül, mintha az ételbe főzzük. 

A rendes kenyér aránylag sok sót tartalmaz, ezért szigorúan sótlan kenyeret vegyünk, vagy házilag készítsünk. Célszerű köménymaggal ízesíteni.

Tilos minden olya étel, amely sok sót tartalmaz. Így a füstölt húsok, a sajtos és felvágottak, ringli, szardellapaszta, hús és halkonzerv, a főszerek közül mustár, és angol ételízesítők.

Az elkészítés módja bármilyen lehet, azonban kevésbé ízes, só nélküli vízben főtt hús, illetve főzelékek, ezért célszerű a párolt, zsírban pirított, vagy roston elkészített étel. A húst lehetőség szerint ízesítsük, felfőtt vagy pirított gombával, zöldséggel, zellerrel, készíthetjük rántva, párizsi módra, pörköltnek, lecsóval, vagy adhatunk hozzá paradicsomos, kapros, gombás, vadas, vagy gyümölcsös mártást. A főzelékek ízesítéséhez használjunk citromot, cukrot, vagy sótlanul készített majonézt.  Hagyma és fokhagyma is használható.

Mindenféle főtt és sült és főtt édestészta fogyasztható. Burgonya só nélkül, minden formában adható. Rizs gríz, tarhonya korlátlanul fogyasztható.  Tojás megengedhető.

Tej, tejföl, joghurt, sótlan túró, napi fél litert meg nem haladó mennyiségben fogyasztható.

Gyümölcs, befőtt és lekvár korlátlanul fogyasztható.

 Fehérjedús étrend

Egyes vesebetegségekben az orvos sószegény, fehérjebő étrendet ír elő. Ez esetben a sómentes étrendet adjuk oly módon, hogy a napi fehérjefogyasztás 100gramm felett legyen. Ezt a 100 gramm állati fehérjét a beteg hús, tojás, tej és tejtermék, hal formájában fogyassza el. Az étrend változatossága érdekében mindennap lehetőleg többféle fehérjetartalmú táplálékot kapjon.

Néhány étel fehérjetartalma:

10 dkg hús, felvágott, sonka stb.               20 g

1 tojás                                                                   6 g

1 dl tejföl, joghurt                                       3 g

10 dkg hal                                                20 g

10 dkg sajt                                                          28 g

Folyadékot a beteg kívánsága szerint fogyaszthat.

A vesebetegek életmódja

Heveny vesegyulladás kezelése általában kórházban történik. Mindenképpen fekvés szükséges, kezdetben koplalás, és szomjazás, később só- és fehérjementes, majd só- és fehérjeszegény étrend. A krónikus vesegyulladásban szenvedő beteg csaknem úgy élhet, mint az egészséges, kerülnie kell azonban a nehéz testi munkát, a versenyszerű sportot. Vigyáznia kell, hogy az időjárásnak megfelelően öltözködjék, különösen fontos hűsös időben a meleg ruha, illetve fehérnemű  és a meleg lábbeli viselése. Pályaválasztáskor az orvos tanácsát kell kérni. Nőbetegek házasságkötéskor, továbbá ha gyermeket kívánnak, illetve teherbe jutnak, feltétlenül keressék fel kezelőorvosukat. Terhesség alatt gyakori ellenőrzés szükséges. Betegség, pl. hűlés esetén is az első tünetek észlelésekor forduljanak orvoshoz.

Diétalap.hu

Az étrendet az emésztőszervi megbetegedésekben, valamint az epebetegek és a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők számára írják elő leggyakrabban.

Egyes fűszerek az emésztőrendszer gyulladásos nyálkahártyavérbőséget, nem kívánatos mellékhatásokat váltanak ki. , durva rostozatú élelmianyagok károsan terhelik az emésztő rendszert. Ezért ha a betegnek még mindig nagyobb fokú kíméletre van szüksége, de már nem szükséges a folyékony-pépes étrend, rost- és fűszerszegény formában készítjük el a diétát.

Az étrendből kiiktatjuk mindazokat az élelmianyagokat, amelyek erősebb mechanikai vagy kémiai ingert jelentenek.

Ilyenek az erős paprika, bors, torma, mustár, ecet, vörös hagyma, fokhagyma stb. A gyenge fűszereket mérsékelt mennyiségben használjuk. Elhagyjuk az étrendből az olyan ételek, amelyek sóval, fűszerekkel készültek (hentesáruk).

Az élvezeti szereket, a feketekávét, erős teafőzetet, pörzsanyagokban gazdag, zsírban sült ételeket (rántott húst, fánkot ugyancsak kihagyjuk az étrendből.

Az ételeket a könnyebb emészthetőség érdekében zsírszegényen készítjük. Minden növényi ételféleséget meg kell szabadítani a rostozattól, és konyhatechnikai eljárásokkal könnyen emészthetővé kell tenni.

Konyhatechnikai utasítások:

Az élelmiszereket úgy kell feldolgozni, hogy az emésztést megkönnyítsük. Minden élelmiszert megszabadítunk a nehezen megemészthető részektől, rostanyagokat, bőrt, magvakat eltávolítjuk. A húsokat és főzelékeket puhára sütve, illetve puhára főzve vagy párolva készítjük. Az ételeket kevés zsiradékkal készítjük el. A húsokat elkészítés előtt célszerű kiveregetni. Enyhén fűszerezzünk. Az étrendet változatosan állítsuk össze. Lassan együnk és minden falatot jól rágjunk meg. Érett, nyers gyümölcs, főtt gyümölcs, és befőttek ajánlhatók.

 Ajánlható ételek

 Levesek: hús, csont, becsinált, tej, zöldség, rántott köményes, zöldborsó, zöldbab, karalábé, zeller, karfiol, burgonya, gomba, passzírozott bab, borsó, lencseleves.

Levesbetétek: pirított zsemlekocka, dara, rizs, finom metélt, tojás

Főzelékek: paraj, sóska, sárgarépa, karalábé, zöldborsó, zöldbab, finomfőzelék, burgonya, tök, karfiol, passzírozott sárgaborsó, száraz bab, lencse.

Köretek: főtt, reszelt tört, zsírban vagy olajban sült köményes, petrezselymes burgonya, burgonyapüré, burgonyakása. Párolt petrezselymes, gombás rizs. Pirított dara, csőtészta, tarhonya, főtt, metélt tészta.

Mártások: gomba, kapor, zöldség, sóska, zeller, alma, cseresznye, egres, birsalma mártás.

Fűszerek: köménymag, zöldpetrezselyem, tárkony, vanília, citromhéj.

Húsok: fiatal állatok húsa: borjú, növendékmarha, sovány sertés, bárány, házinyúl, csirke. Sovány hal. A húsokat kevés zsírban, vagy olajban párolva vagy főzve, vagy sütve gombával, zöldséggel ízesítve készítjük.

Hentesáruk: sovány sonka, virsli, párizsi.

Belsőségek: borjúmáj rántva, vagy natúrszeletek, velő rántva, vagy tojással.

Tészták: vékonyra vágott tojásos, gyúrt tészták kifőzve dióval, mákkal, lekvárral, darával, túróval, darált sovány sonkával, kis adagban, nem mint főétel ehetők. Piskótatészta borsodóval, palacsinta, császármorzsa. Almás, meggyes, túrós lepény. Nem túlzsíros rétesek. Linzertészták, torták.

A lehetőséghez képest egyék érett  nyers, vagy főtt gyümölcsöt (sárga- görögdinnye és sárgabarack kivételével).

Tilos ételek: zsíros húsok, szalonna, házi sonka, kövér baromfi, zsíros halak, fűszeres, füstölt hentesáruk, csontvelő tepertő, zsíros túró, kövér sajt, tejszín. Nehéz, zsírban sült tészták, friss kelt tészták. Át nem tört hüvelyesek, fejes káposzta, öreg karalábé, ecetes savanyúságok, keményre főzött tojásfélék, éretlen nyers gyümölcsök.

A reggelit és a tízórait a következő ételekből állítsa össze: tejeskávé, tej, tea kakaó. Pirított, kenyér, másnapos kenyér, másnapos kalács, zsemle, kifli. Vaj lekvár, méz, sajt, légy tojás, tojásrántotta. Juhtúró, tejföl, tejfölös túró.

Étrendi minta I.

Reggeli: tejeskávé, pirított kenyér, lágy tojás

Tízórai: vajas zsemle

Ebéd: zöldségleves, sertéssült, petrezselymes burgonya, párolt aszalt szilva

Vacsora: parajfőzelék, bundás zsemle, alma

Étrendi minta II.

Reggeli: tea, vajas vagy lekváros zsemle

Tízórai: kenyér, párizsi

Ebéd: zöldborsóleves, diós metélt

Vacsora: becsinált leves daragaluskával, alma.

A gyomorműtéten átesett betegnek számolnia kell azzal, hogy -legalábbis néhány hónapig a műtét után- gyomrának befogadóképessége az eredetinek egyharmada, továbbá azzal, hogy a műtét alkalmával a gyomornyálkahártyának azt a részét, amely a gyomorsavat termelte eltávolították.

 Ezért a fő szempont a gyakori egyszerre kevés étkezés. Elvben a műtéten átesett ember mindent ehet, amit alaposan meg tud rágni egyenletes péppé. Célszerű nagy tömegű levesek és főzelékek helyett kalóriában gazdagabb, kevesebb víztartalmú ételek fogyasztása. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy levest, vagy folyékony ételek tilos fogyasztani.

A műtét utáni első időkben kerüljük a durva, rostos főzelékeket, káposztát, karfiolt, karalábét, a hüvelyeseket, (bab, borsó, lencse) az aprómagú gyömölcsöket, zsíros húsféléket, a kelt és zsíros tésztákat.

Azok a betegek, akik az étkezés után10-15 perc múlva gyengeségérzés, verejtékezés, esetleg ájulásérzéssel üszködnek, fél órára lehetőleg feküdjenek le. Ilyen embereknél, még fokozottabb mértékben szem előtt tartandó a gyakori kis étkezés. Az ételek készüljenek kevés cukorral és tartalmazzanak bőségesen zsírt vagy olajat.

Életmódra vonatkozó tanácsok:

A fekélyműtét a fekélyes beteg idegrendszerét változatlanul hagyta. Újabb panaszok megelőzése céljából kerülnie kell a túlerőltetést, a túlzott felelősséget, és az állandó izgalmat. Legalább 8 órát kell aludnia. Legalább ötször-hatszor egyen nyugodt körülmények között, ülő helyzetben, ízlésesen tálalt ételt. Évi szabadságait és hétvégi pihenőit ne töltse megerőltető munkával.

A folyékony-pépes tormában elkészített ételek terhelik meg legkevésbé az emésztőrendszert, ezért olyankor írja elő az orvos, ha nagyfokú kíméletet akar biztosítani a betegnek.

Folyékony étrend előírásakor adható ételek, italok: gyümölcs-levesek, nyáklevesek, pürélevesek, turmixitalok, gyümölcslevek, tej, tejszín, tejből, tojásból, vajból, cukorból készült krémek, parfék, sodók.

Kevés zselatin hozzáadásával a krémanyagot formába tudjuk szilárdítani.

Pépes étrend az ételek felaprózását jelenti, amivel a rágás helyettesíthető. A főzelékeket áttörve, a húsokat megdarálva, hasénak elkészítve adjuk. A elpépesített anyagok elveszítik kedvező szín- és formabeli tulajdonságukat, ezért étvágykeltően kell őket elkészíteni és tálalni. A pépes halmazállapotú ételeket formázni és szilárdítani kell. A különböző pürék vagy hasék keverékét töltetnek is felhasználhatjuk.

Folyékony-pépes étrendet adunk a lázas állapotok első napjaiban, epekőroham utáni állapotban, heveny gyomorhurutos gyomorrontásos betegeknek az első napokban, a gyomor- és nyombélfekély görcsös állapotaiban, a szájnyálkahártya gyulladásos betegségeiben.

A fekélybeteg étrendjének legfontosabb szabálya, hogy a szervezet tápanyagszükségletét gyakori kis étkezéssel kel biztosítani.

Súlyos állapotban, mikor a betegnek heves fájdalma van, vagy többször hányás fordul elő, kétóránként, vagy ennél gyakrabban igyon tejet, fogyasszon tejes ételt, kétszersültet, kekszet, piskótát, sodót, tejszint, lágy tojást, darát, rizst, krémleveseket, burgonyapürét, pudingot. Éjszakára is elő kell készíteni tejet és kétszersültet, ha a beteg felébred fogyasson ezekből.

Később az étrend fokozatosan bővíthető szikkadt, fehér kenyérrel, vagy zsemlével, vajjal, túróval, joghurttal, tejföllel, parajjal, sárgarépával, burgonyával, kompóttal, nem zsíros, főtt, párolt, vagy becsinált húsokkal, prágai sonkával, párizsival, virslivel, főtt tojással, nem zsíros halat.

Tilos a szeszesital, feketekávé, és dohányzás!

A súlyos panaszokat követő 3-4 hónapban is fontos a gyakori (napi 6) kis, kalóriadús étkezés, a beteg igyon sok tejet, a főzelékekbe, levesekbe, tegyünk tojást, tejszint, később tejfölt.

Minden húst inaktól, rostoktól és zsíros részektől megszabadítva, kezdetben fokozatosan, főve, párolva vagy becsináltnak elkészítve fogyasszon. Később ehet sült húst is, célszerű az egyben sült húsból szelet, mint a sok pörkanyagot tartalmazó rostonsült, illetve bécsi, vagy párizsi szelet. Nem zsíros szárnyas, borjú vagy marhahús, sertéshús is fogyasztható fenti módon készítve. Fontos, hogy a beteg jól rágja meg az ételt!

Tilos az erős fűszer, bors, erős paprika, hagyma, mustár. Ecet helyett citrommal ízesítsük. A főzelékeket rostoktól megtisztítva vagy passzírozva készítsük,  kezdetben habarással, később világos rántással. A hüvelyeseket, a káposztát kerüljük. Nem fűszeres mártást, a paradicsommártás kivételével fogyaszthat. Pörkölt, paprikás nem ajánlott.

Nem zsíros főtt tésztát, tortafélét, hámozott, nyers gyümölcsöt (kivéve az apró magvas gyümölcsöket) fagylaltot, krémet.

Ha a beteg panaszmentes, már csak kis megszorítás szükséges. Ilyenkor is helyes, ha naponta ötször étkezik. Kerülje a fűszeres ételeket, rostos ételeket, füstölt húst, halat és füstölt sajtot, friss vagy zsírban sült kelt tésztákat, feketekávét, szódavizet, és ne dohányozzon!

A gyomorhurutos betegek közül savtúltengéses betegek étrendje egyezik a fekélybetegek számára javulás időszakában engedélyezett étrenddel. A savhiányos beteg fogyaszthat pörkanyagot bőven tartalmazó húsételt is, továbbá étkezéshez kevés bort, és szódavizet. Helyes, ha a beteg megfigyeli, milyen étel vált ki panaszt, s azt elkerüli, ügyelve azonban, hogy kellő mennyiségű tápanyagot fogyasszon, s étrendje lehetőleg változatos legyen. Ha a tej fogyasztása panaszt okoz, kerülje el. Sajtot, túrót, ez esetben továbbra is ehet.

Életmód: a fekélybetegség alakulását idegrendszeri hatások befolyásolják. Igen fontos, hogy a fekélybeteg nyugodt pihenése a heveny szakaszban biztosítva legyen. Később igen fontos a kellő mennyiségű alvás, a nyugodt, rendes körülmények között történő étkezés. Fontos, hogy a családi élet és a munkakörülmények kiegyensúlyozottak legyenek.

életmódmagazin

Felerősítő (roboráló) étrendet adunk lázas állapottal járó betegségek után, hosszú ideig elhúzódó betegségekben, műtéti beavatkozások után, a lábadozás időszakában és az erősen lesoványodott betegeknek.

Ha a diétában a normál szükségleten felül adunk fehérjét, ügyeljünk arra, hogy legalább ötven százaléka teljes értékű legyen. A étrendben adhatunk sovány húsokat, halat, tejet, tejtermékeket, sajtot, túrót, aludttejet. A tojást, az egyik értékes fehérjeforrásunkat változatos formában készíthetjük el.

Ha betegünknek leromlott állapota miatt híznia is kell, akkor az ételt vajjal, tejszínnel, tejfellel, tojássárgájával, cukorral való dúsítással tehetjük energiában gazdagabbá.

Vigyázni kell a fokozatosságra, mert a hirtelen megterhelés hatására gyomor- és bélbántalmak léphetnek fel. Arra törekedjünk, hogy egyszerre kis mennyiségű ételt fogyasszon, de több alkalommal étkezzék a beteg.

Kezdetben helyesebb a megszokott ételeket adni, és ezt kevés cukorral, vajjal, margarinnal, tejszínnel dúsítani.

Az édességekkel vigyázni kell, hogy azok ne legyenek émelyítőek. Szívesen fogyasztják a betegek a gyümölcs vagy gyümölcskészítmények felhasználásával készített édességeket.

Jó zsírfelvevő a tojássárgájában található lecitin, ezért az olajjal vagy vajjal készült mártások az étrendet változatossá tehetik.

Naponta legalább hat alkalommal étkezzék a beteg. Alkalmazzuk a burkolt tálalási formát, amikor kis mennyiségekben adunk nagyobb energiatartalmú ételeket.

Aki hízni akar, az igyekezzék több időt fordítani a pihenésre, a nappali nyugalom is hozzásegítheti a beteget a gyorsabb fel-erősödéshez, vagy hízáshoz.
 

Diétalap.hu

Mi a csontritkulás?

Az életkor előrehaladtával a csontok gerendázata fokozatosan pusztul, a csontok teherbíró képessége csökken, ezáltal törékenysége fokozódik. Csökken a bőr D-vitamin szintetizáló képessége, ezáltal a kálcium felszívódás mértéke. Ennek következtében gyengül az izomerő, fokozódik az elesés veszélye. Ez a folyamat nőknél hamarabb kezdődik. Már minden harmadik nőnél kimutatható a jelentős csontveszteség 50 éves kor felett. A férfiaknál ez a folyamat valamivel később alakul ki, de 70 éves kor körül már szinte mindenkinek van enyhébb vagy súlyosabb csontritkulása. A betegség sokáig tünetmentes, a "lappangó kór" alattomosan fejlődik ki.

Miért veszélyes a csontritkulás?

A meggyengült csontok könnyen törnek, a csigolyák már akár maguktól is összeroppanhatnak. A hát meggörbül, a testmagasság csökken, a csontokban fájdalom jelentkezik, a beteg mozgása nehézkessé válik, megnövekszik az elesések száma. A csontritkulásban szenvedőknél egyszerű elesés során is gyakran fordul elő csuklótörés, rosszabb esetben combnyaktörés. A combnyaktörés pedig nagyon súlyos következményekkel járhat, mind a beteg mind az Őt ápoló hozzátartozói részére. A már kialakult betegséget többféle, más-más hatású gyógyszerekkel kezelhetjük, néhány készítmény mellé nem is szükséges külön kálcium tartalmú gyógyszert szedni, elegendő a kálcium dús diéta tartása. Ez naponta 600-1500 mg kálcium bevitelt jelent. Ha még megbetegedés nem alakult ki, csak a csontsűrűség mérés során csökkent csontállományt, figyelmeztető jeleket észlelnek, akkor elegendő lehet a napi 1000 - 1500 mg kálcium bevitel, mely történhet gyógyszer, táplálék vagy együtt mindkét formában. Mind a megelőző jellegű, mind a már kialakult kóros állapot során végzett gyógytorna jótékony hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni. A axialis (tengely irányú) irányú terhelés különösen javasolt, ezt rendszeres, nem megterhelő sétával is elérheti. A terhelhetőség minősége és mennyisége szempontjából azonban gyógytornász szaktanácsait feltétlenül javasoljuk.

Élelmiszerek (100 gramm) kálcium tartalma

dietalap

A betegséggel járó hányás és hasmenés hatására a szervezet sok folyadékot és sót veszít. Az étrend célja a gyomor-bélrendszer emésztő munkájának megkönnyítése, másrészt a só, és folyadékveszteség pótolása.

Helyes, ha az első nap a beteg semmit nem eszik. Ha a koplalás nehezére esik, kevés pirított zsemlét, vízben főtt darát, vagy burgonyát fogyaszthat, a teába tegyünk egy csipetnyi sót. Ihat vizet, citromlevet, kevés feketeteát. Édesítésre szaharint használjunk.
Zsír nélkül, habarással készült rántott levest jól megsózva, vagy ugyanígy készített köménymagos leves is alkalmas só és folyadékveszteség egyhítésére.

Második nap az étrendet bővíthetjük rizsnyákkal, vagy zsírtalanított húslevessel, vajban főtt grízzel, burgonyával, kakaóval, reszel almával, kétszersülttel, vagy pirított kenyérrel, keksszel.  

Harmadik naptól kezdve az előző napok étrendjét fokozatosan kiegészítjük. Kezdetben lágy tojás, prágai sonka, párizsi, becsinált, vagy levesben főtt sovány hús, majd roston sült nem zsíros hús és hal, rostmentes habart főzelékek és kompótok fogyaszthatók. Néhány napi ilyen étrend után a beteg fokozatosan áttérhet sült húsok, rántással készült levesek, főzelékek, sajt, túró fogyasztására, s mintegy 5-6 nap után megszokott vegyes étrendjére. 

dietalap

Heveny epehólyag-gyulladás első napján, vagy az epekőrohamot követő két napban elegendő, ha a beteg teát, főtt burgonyát, vízben főtt rizst, zsír nélkül készült köménymagos levest, kekszet, piskótát, gyümölcslevet fogyaszt.

A diéta alapkövetelménye a ZSÍR-, ROST- ÉS FŰSZERSZEGÉNYSÉG.

1. A ZSÍRSZEGÉNYSÉG a legfontosabb követelmény, főleg az első 4 hétben a napi 50-60 g-ot ne haladja meg (0,8 g testsúly kg-ként). Műtét után fehérjehiányos állapotban az emésztőenzimek mennyisége csökken, ezért tanácsos az operatív beavatkozás után az étrendben a zsírzsegénységre törekedni. FŐZÉSHEZ LEHETŐLEG TELÍTETLEN ZSÍRSAVAKBAN GAZDAG ÉS ALACSONY OLVADÁSPONTÚ ZSIRADÉKOKAT használjunk, pl. RAMA MARGARIN (30 %-a kókuszolaj) NAPRAFORGÓOLAJ, VAJ - a megengedett napi mennyiséget figyelembe véve.

   A ROSTSZEGÉNYSÉG azt jelenti, hogy a durva, erősen raostos főzelék- és gyümölcsféléket ki kell hagyni az étrendből (az alábbiakban részletesen felsorolva ), helyette a főleg pektinkben gazdag fajtákat tanácsos fogyasztani pl. alma, birsalma, sárgarépa.

2. A FűSZEREK kötül az erős fűszerek, fekete bors, csípős paprika, torma kerülendő. Az enyhe fűszerekkel és ízesítőkkel az étrendet élvezetessebbé lehet tenni, ezek, a majoranna, fahéj, szegfűszeg, babérlevél, zeller, zöldpetrezselyem, paradicsompüré, köménymag, kapor, szerecsendió, tárkony, kakukkfű, snidling, koriander.

A következő napokban az étrend fokozatosan bővíthető, sült burgonyával, zsírtalan prágai sonkával, főtt, majd becsinált baromfihússal, túróval, kétszersülttel. Később áttérhet állandó étrendjére, mely abban tér el az egészséges ember étrendjétől, hogy kevesebb zsiradékot tartalmaz, nem tartalmaz tojásételeket rost, és fűszerszegény. Fontos a gyakori kis étkezés.

Általános tanácsok:

Az ételeket lehetőleg nem rántással, hanem habarással készítsük. Ne zsírral hanem olajjal vagy vajjal főzzünk, de ezek mennyisége nem legyen nagy és  ne pirítsuk a zsiradékot, hanem a már elkészített ételekhez adjuk hozzá.

Húsételek: Minden sovány, nem rostos hús fogyasztható. Kerülendő a szalonna, a zsíros füstölt hús. Rántott hús a párizsi szelet, mely sok zsiradékot vesz fel, nem ajánlatos, helyette főtt, párolt hús, vagy egészben sült húsból szelet, nem zsírosan készített fasírozott fogyasztható. Nem zsíros hal roston, kevés vajjal ajánlható. Pörkölt és paprikás ételek kerülése tanácsos.

Főzelékek: A rostos főzelékek panaszt szoktak kiváltani, ezért kerülendők. Ajánlható a paraj, a sárgarépa, gyenge tök, gyenge zöldborsó, és zöldbab, finomfőzelék, spárgafej. Rostosabb zöldborsót és zöldbabot át kell törni. Habarással készítsük, felengedni vízzel, vagy tejjel lehet. Burgonya minden alakban fogyasztható, kivéve zsírban vagy olajban sütve.  

Száraz bab, száraz borsó kerülendő, káposzta semmilyen formában nem ajánlott, gyenge kel, lencse, saláta, karalábé áttörve készíthető el.

Tejet egyéni tűrőképesség szerint adhatunk, egyszerre nagyobb mennyiség nem ajánlatos. Tejszínt ne fogyasszon a beteg. Túró, nem zsíros sajt, joghurt vaj, kis mennyiségben fogyasztható. A paradicsom gyakran okoz panaszt, nem ajánlatos sem mártásnak, sem paprikával lecsó formájában.

Egy-egy lágy tojás megengedhető, he nem okoz panaszt több is, tojásétel nagyobb mennyiségben és rántotta tükörtojás tilos!

Rizs dara, finoman eldolgozott nem zsíros főtt tészta, apró galuska, tarhonya fogyasztható.

Sült tészták közül piskóták sodóval, torták nem vajas krémmel fogyaszthatók. Felfújtak ártalmatlanok, tejszínes sütemény zsíros linzer tilos.

Friss kenyér, lángos, friss kelt tészta panaszt okozhat, helyette szikkadt kenyér vagy zsemle ajánlatos.

Kompót, az apró magvas gyümölcsökön kívül minden gyümölcsből  készíthető. Nyers gyümölcsök közül hámozva alma, körte, őszibarack, banán, narancs fogyasztható és szőlő, ha a beteg a magot és a gyümölcs héját nem fogyasztja el. A többi  gyümölcs présnedve fogyasztható.  

Diétalap.hu

Ha a szívbeteg testtömege a kívánatosnál nagyobb, törekedjék annak csökkentésére. Ilyenkor az étrend energiatartalma szegényebb.

Az ételek készítéséhez kevesebb zsiradékot használjon, hasznosítsa a zsírszegény ételkészítési műveletek fogásait. A testtömeg csökkentése a keringés tehermentesítése szempontjából előnyös, mert ezzel tehermentesíti a szív munkáját. A tészták közül előnyben kell részesíteni a gyümölccsel vagy gyümölcskészítményekkel ízesített piskótatésztákat.

A vérkeringés tehermentesítését szolgálja a konyhasófogyasztás csökkentése is. A konyhasó ugyanis vizet köt meg a szervezetben. A pangásos állapot önmagában is étvágytalansággal jár, a konyhasószegény étrend -ha megfelelő ízesítéssel nem tesszük élvezetesebbé tovább fokozza az. étvágytalanságot Ezért a sószegénységet egyéb ízesítő anyagokkal, ízesítő eljárásokkal kell pótolni.

A diéta kálium- és magnéziumtartalmát emelik a nyers formában vagy kompótnak elkészített gyümölcsök. A szívbetegek étrendjében időnként szokás a magas kálium- és alacsony nátriumtartalmú gyümölcsnapokat beiktatni, amikor többféle gyümölcsből összeválogatott gyümölcstálat adunk betegünknek.
 

Diétalap.hu

A köszvény étrendi kezelése

A gazdaságilag fejlett országokban gyakori betegség a köszvény, amely minden népcsoportban a felnőtt férfiak és a postmenopausában levő nők betegsége. Incidenciája a férfiaknál az ötödik évtizedben, nőknél az ösztrogének uricosuriás hatásának megszűnése után a legnagyobb. Szokták a gazdagok betegségének is nevezni, mert hosszú múltja során főleg olyan embereket sújtott, akik megengedhették maguknak, hogy bőségesen táplálkozzanak.
Hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak. Gyógyításában a környezeti tényezők befolyásolása fontos szerepet játszik. Így a hatékony étrendi kezelés rangos helyet foglal el a gyógyításban.
 

KÖSZVÉNY ÉS HÚGYSAVANYAGCSERE

A húgysavanyagcsere zavara, a köszvény egy olyan tünetegyüttes, amelyet a purinanyagcsere végtermékével, a húgysavval túltelített testfolyadékokból kiváló és a különböző szövetekben (főleg ízületi és periartikularis), lerakódó mononátrium-urát-monohidrát kristályok idéznek elő. A húgysav a szervezetben a nukleinsavak (RNS, DNS) és nukleoproteinek lebontásából származó purinbázisokból keletkezik. Az emésztőrendszerben a purinok a táplálékkal bejutott fehérje emésztése során szabadulnak fel és jórészük már a vékonybél sejtjei által húgysavig lebomlik és a vérbe kerül. Normális esetben a húgysav kétharmad része kiválasztódik a vesén át, a maradék pedig az emésztőnedvekkel, izzadsággal távozik a szervezetből, a termelődés és a kiválasztás közt egyensúly van. Hibás szabályozás következtében (húgysav túltermelődése, bizonyos enzimek működészavara, csökkent kiválasztás miatt) húgysav halmozódik fel a sejtek közti térben és a vérben. Ebben az esetben ha a húgysav szintje a vérben meghaladja a 417 mmol/l-t, magas húgysavszintről-hiperurikémiáról beszélünk. A magas húgysavszint eleinte nem feltétlenül jár tünetekkel, nem okoz panaszokat, és később amikor már kristályok képződnek - amelyek a köszvényes gyulladás okozói -, a betegség heveny görcsös ízületi fájdalommal járó rohamokban nyilvánul meg. Azoknál a betegeknél, akiknek arthritisük és hiperurikaemiájuk van, csak akkor állapítható meg köszvény, ha mikroszkóppal a mononátrium-urát kristályok mutathatók ki, illetve egyéb vizsgálatok (anamnaezis, fizikális vizsgálat) eredményei is egyértelműen utalnak a betegségre. Ha tartósan fennáll a magas húgysavszint, akkor ennek következtében a vesében húgysavkövek keletkezhetnek.

Eredetét tekintve a köszvény lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges vagy öröklött forma hátterében genetikai rendellenesség szerepel, amely egyaránt jár fokozott húgysavtermeléssel és csökkent kiválasztással. Minden többi magas húgysavszinttel járó állapot másodlagosnak, szerzett formának tekinthető, amelynek kialakulásában nagyban közrejátszik az elhízás, a környezeti tényezők, így a helytelen bőséges táplálkozás, éhezés, alkoholfogyasztás, valamint egyes gyógyszerek is (pl. diuretikumok, szalicilát, cyclosporin).

A KÖSZVÉNY ÉS MÁS KÓROS ÁLLAPOTOK KAPCSOLATA

Fontos megemlíteni, hogy számos kutatás eredménye szerint összefüggés mutatható ki a magas húgysavszint és a szív-, érrendszeri megbetegedések, valamint a magas vérzsírszint közt. A vizsgálatok szerint köszvényes betegeken gyakrabban fordult elő pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, koronáriabetegség, valamint a magas húgysavszintet újabban egy komplex anyagcserezavar, az ún. X-szindróma egyik megbújó rizikótényezőjének is tartják. Ismeretes az is, hogy a köszvény jelentős mértékben összefügg a testsúllyal, a testfelülettel, és kimutatták, hogy a köszvényes betegek mintegy 3/4 része elhízott.

AZ ALKOHOL SZEREPÉRŐL

Rendszeres alkoholfogyasztást gyakran kíséri magas húgysavszint, ami elsősorban az alkohol húgysavkiválasztásra gyakorolt csökkentő hatásával magyarázható.

GYÓGYÍTÁS ÉS MEGELŐZÉS

Az előzőekből már következik, hogy a betegség gyógyításában a gyógyszeres kezelés mellett rangos helyet foglal el a megfelelő étrend betartása. Ez vonatkozik az elsődleges formára is, ugyanis a felvett táplálék purintatalmával mindig arányos a vér húgysavszintje. Bár tudjuk, hogy a táplálékból származó purinok nem változtatnak sokat a vér húgysav-koncentrációján, akkor is szükséges a bevitel korlátozása. A köszvény diétája inkább megelőző jellegű, tekintve, hogy purinban gazdag ételek fogyasztása köszvény esetén magas húgysavszintet eredményez és rohamok kiváltója lehet. Ezen kívül a diétának a késői következmények (vesekövesség) kialakulása esetén is rendkívül fontos szerepe van.

AZ ÉTREND-ÖSSZEÁLLÍTÁS ALAPELVEI

A megfelelő étrend célja köszvényben elsősorban a vér-húgysavszint csökkentése a purinfelvétel korlátozásával, valamint a belső purintermelődés mérséklése. A napi purinfogyasztás ne haladja meg a 300 mg-ot a szokásos napi 600-1000 mg helyett. Az étrend összeállításakor fontos figyelembe venni, hogy melyik stádiumban van éppen a betegség. Ezek alapján az étrend legfőbb jellemzői:
1. Tünetmentes emelkedett húgysavszint állapota:
 étrend: - purinszegény - 300mg/nap alatti        purintartalommal,
  - zsírszegény,
  - elhízás esetén energiaszegény,
  - alkohol elhagyása vagy szigorú korlátozása,
  - folyadékfogyasztás 2-2,5 l/nap.
2. Heveny köszvényes roham (a vérben a húgysavszint nem   mindig magas)
 étrend: - szigorú purinszegény - 100 mg/nap        purintartalommal,
  - zsírszegény,
  - elhízás esetén energiaszegény,
  - alkohol elhagyása
  - folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap.
3.  Krónikus köszvény (tartósan magas húgysavszint, gyak-  ran vesekövességgel járva)
 étrend:  - erősen purinszegény - 200 mg/nap alatti       purintartalommal,
  - zsírszegény,
  - elhízás esetén energiaszegény,
  - alkohol elhagyása
  - folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap
  - vizelet "lúgosító" összetétel.
Az előzőekből látszik, hogy az étrendi ajánlások sokkal inkább túlmutatnak azon, hogy mennyi purint tartalmaz az étrend. Alapvető az is, hogy az energiatartalom igazodjék az élettani szükségletekhez (kor, nem, ideális testtömeg, fizikai aktivitás). Elhízás esetén az étrend mérsékelten energiaszegény (kiegyensúlyozottan naponta 500-600 kcal-val tartalmaz kevesebbet, mint amennyi normál testsúly esetén szükséges lenne), amely mellett a köszvényre rendkívül jótékony hatású lassú, fokozatos fogyás érhető el. Fontos azonban tudni, hogy köszvényben a fogyókúra nem lehet túl szigorú (egyébként sem), nem járhat éhezéssel, mert az a húgysavszint emelkedéséhez, így a köszvényes rohamok provokálásához vezethet. Csakúgy, mint a másik véglet, egy kiadós-bőséges étkezés, amelytől a köszvényes betegnek legfőképpen óvakodnia kell, különösen alkoholtartalmú itallal együtt.
Az étrendben a zsiradékból származó energia ne haladja meg a 30%-ot. Ez egy 1500 kcal tartalmú étrendben kevesebb mint 50 g-ot jelent, egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben pedig legfeljebb 66 g-ot naponta. Ezen belül a telített és többszörösen telítetlen zsírsavakból származó energia ne haladja meg a 6-8%-ot, az egyszeresen telítetlen zsírsavakból eredő pedig a 12-14%-ot.

AZ ÉLELMISZEREK PURINTARTALMA

Az állati és növényi eredetű élelmiszerekben a purin mennyisége a purint tartalmazó szövet helyének funkciójával függ össze. Pl. egy állati izomszövetben a magas purintartalom energiában gazdag foszfátokkal van összefüggésben. A belsőségekben a nagy purintartalom a sejtmagok sokaságának köszönhető. A szárnyasok vagy halak bőre, a sertés bőrös szalonnája sejtmagokban, így purinokban is gazdag. Más a helyzet az ún. növényi "tároló" szövetekkel, amelyekben a sejtek kis száma miatt alacsony a purintartalom. A legtöbb növényi táplálék (gabona, zöldség, gyümölcs) nagyon kevés, szinte elhanyagolható mennyiségben tartalmaz purint (0-30 mg/100 g), némelyek valamivel nagyobb mértékben (30-75 mg/100 g) és van egy-két kivétel - mégpedig a száraz hüvelyesek, szója és néhány olajos mag - amelyekben a húsfélékhez hasonló mennyiségű purin található. A kakaópor, így természetesen a csokoládé sem fogyasztható magas purintartalmánál fogva. A tej, kefir, joghurt szinte sejtmentes, így minimálisan tartalmaz csak purint. A tejtermékekkel sem más a helyzet, a feldolgozás során nem történik lényegi változás a purintartalomban. Tejtermékekből hasonlóan az egészségmegőrző étrend ajánlásához, napi 0,5 l-nyi tej, kefir, joghurt és legalább kétnaponta sovány sajt vagy tehéntúró fogyasztása javasolt. A zsírosabb tejtermékek (tejszín, vaj, 20%-os tejföl) kerülendőek. A tojás előnyös lenne, mivel kevés purint tartalmaz, azonban tekintettel arra, hogy a köszvénnyel gyakran jár együtt érrendszeri megbetegedés, így koleszterintartalma miatt fogyasztását heti 2-4 db-ra ajánlott korlátozni. A tengeri állatok purintartalma rendkívül eltérő lehet. Különbséget kell tenni a nagyon magas purintartalmú hering, szardínia, makréla, garnéla, kagyló stb. és a kevesebbet tartalmazó ponty, tőkehal, fogas között. A kávé és a tea is tartalmaz purint, és nem is elhanyagolható mértékben. Ezért naponta legfeljebb 1 gyenge kávé vagy 1 gyenge teafőzet fogyasztható el.

Rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, ami legalább 2,5 l legyen naponta. Előnyös a kissé alkalikus hatású ásványvizek fogyasztása magas húgysavszint esetén, mint pl. Parádi, Balfi, amelyekből a naponta 2-3 dl fogyasztása javasolható.

Minden táplálék 100 g-jára vannak vonatkoztatva az értékek. Ezt fontos szem előtt tartani, mivel jó néhány alkalommal egy-egy táplálékból többet fogyasztunk, mint 100 g, így ha pl. egy kisebb purintartalmú táplálékból 2-300 g-ot elfogyasztunk, akkor az abban lévő purinmennyiség elérheti a 100 g húsfélének megfelelőt.
Az étrend összeállítása során a "jelentéktelen" és a "közepes" kategóriából ajánlott válogatni, esetleg (hogyha nem a legszigorúbb korlátozás vonatkozik a purinbevitelre) heti egyszer-egyszer beiktatva a "magas " kategóriából a megszokottnál kisebb mennyiségben valamely táplálékot. Az "igen magas" kategóriába tartozók azok, melyeket kerülni kell.

TÁROLÁS ÉS ÉTELKÉSZÍTÉS HATÁSA A PURINTARTALOMRA

Az élelmiszerek purintartalma a tárolás, illetve az ételkészítés alatt változhat. A purinveszteség tárolás alatt függ a hőmérséklettől, de hűtőszekrényben való tárolás alatt is kb. 20%-kal csökken a purintartalom. Egyes táplálékokban, pl. nyers máj, lép, hőkezelés során olyan változások zajlanak le, melyeknek következtében a purintartalom nem befolyásolja lényegesen a húgysavanyagcserét. Füstölés alatt azonban a vízveszteség miatt relatíve növekszik a purintartalom (füstölt húsok, halak, sonka). Sütéskor szintén vízveszteség van, így relatíve növekedne a purintartalom, azonban bizonyos purinveszteség is van, így nincs lényeges változás. Főzéskor a vízben különböző mértékben oldódó purinok egy része kioldódhat az élelmiszerből, a főzővízbe kerül és ott ki is mutatható.

KONYHATECHNIKAI JAVASLATOK A KÖSZVÉNY ÉTRENDJÉHEZ

1. Ajánlatos a zsírszegény ételkészítés módszereit, eszközeit alkalmazni nemcsak a húsfélék készítése kapcsán        (grillezés, grillzacskóban sütés, alufóliában sütés,         teflonedény-, cseréptál használata stb.), amely egyaránt szolgálja az energia- és a zsírszegénységet is.

2. Érdemes inkább olyan ételeket készíteni, amikor a főzővíz elöntésével csökkenthető a purintartalom. Pl. sűrített főzelék helyett vízben főtt, pl. lengyeles zöldkö-   ret, vagy hüvelyesféléből lehet különféle változato-            san fűszerezett pástétomokat vagy salátafélét készíteni - ecetes-olajos-fűszeres páclével vagy paradicsomosan, esetleg tésztával kombinálva - a hagyományos ételek helyett, amikor benne marad a főzővízben a kioldódott purin.

3. A magas purintartalmú nyersanyagok purintartalma csökkenthető előfőzéssel. Pl. húsfélét is ajánlatos előfőzni további elkészítés előtt, illetve főve különféle mártásokkal tálalni.

4. Következésképpen nem ajánlott olyan ételeket fogyasztani, amelyeket a húsfélékből kifőtt ízanyagok tesznek ízletessé, mint pl. erőleves, húsleves, kocsonya.
5. Előnyösek az étrendben az előfőzött nyersanyagok-       ból készült rakott, töltött zöldségfélék, csőben sült zöldségek.

6. Energiaszegénység esetén ízlés szerint cukor helyett mesterséges édesítőszer használandó.

7. Az intenzív, erős, csípős fűszerek alkalmazása kerülendő, helyettük a különféle friss-zöld fűszernövények, illetve a kevésbé intenzív, gyengébb fűszernövények széles skálájának használata ajánlott.

8. Hús pótlására a szójakészítmények közül leginkább a tofu (szójatúró) ajánlható, mert a tofunak kevesebb a purintartalma. A többi fajta szójakészítmény, csakúgy mint a szárazhüvelyesek csak alapos előfőzés után fogyasztható.
 

ÉTRENDI JAVASLAT KÖSZVÉNY ESETÉRE LEGFELJEBB 300 mg PURINTARTALOMMAL

1.  nap
 Reggeli: tej, bazsalikomos-petrezselymes túrókrém, fél-  barna kenyér
 Tízórai: gyümölcs
 Ebéd: lebbencsleves, tükörtojás teflonban, kefires tök-  főzelék, félbarna kenyér, gyümölcs
 Uzsonna: margarin, zsemle, reszelt sárgarépa
 Vacsora: gombás köleskása, ásványvíz

2.  nap
 Reggeli: narancslé, sajtos melegszendvics (sovány sajt-  tal), retek,
 Tízórai: gyümölcs
 Ebéd: paradicsomleves, rakott kelkáposzta, gyümölcs
 Uzsonna: tejes gyümölcsturmix (esetleg cukor nélkül),   Hamlet szelet
 Vacsora: fokhagymás lencsepástétom, zsemle, fejes-  saláta-levél, ásványvíz

3. nap
 Reggeli: tejben főtt zabpehely fahéjas szórattal
 Tízórai: gyümölcs
 Ebéd: sajtos-diós spagetti, almás-sárgarépás-céklasaláta
 Uzsonna: kefir, korpás kifli
 Vacsora: besameles zöldségtál, gyümölcs, ásványvíz

Receptek

Besameles zöldségtál
burgonya 50 dkg
sárgarépa 30 dkg
kelkáposzta 30 dkg
póréhagyma 12 dkg
paradicsom 25 dkg
olaj 2 evőkanál
liszt   3 púpozott evőkanál
tej, 1,5% zsírtartalmú 6 dl
köményes sajt 10 dkg
só

A burgonyát alaposan megmossuk, megfőzzük, meghámozzuk és szeletekre vágjuk. A kelkáposztát megmossuk, leveleire szedjük és előfőzzük. A megtisztított sárgarépát félig puhára főzzük és felszeleteljük. A póréhagymát és paradicsomot szintén felszeleteljük. A kelkáposztalevelekkel kibélelünk egy kiolajozott tűzálló tálat vagy tepsit. Következő rétegként eloszlatjuk rajta a póréhagymát, ráfektetjük a karikákra szeletelt burgonyát és sárgarépát, enyhén megsózzuk. Tetejét befedjük a fölszeletelt paradicsommal. A tejmártáshoz a lisztet átpirítjuk a margarinon és tűzről lehúzva felöntjük a forró tejjel. Simára keverjük és a tűzre visszatéve besűrítjük. A mártást a zöldségekre öntjük. Végül a tetejére reszelt sajtot szórunk és középmeleg sütőben megsütjük.

Fokhagymás lencsepástétom

lencse 12 dkg
Delma margarin 6 dkg
vöröshagyma 1 fej
fokhagyma 2 gerezd
petrezselyem zöldje
borsikafű, babérlevél
só
A készítés előtti napon a vízben áztatott lencsét enyhén sózott, babérlevéllel ízesített vízben puhára főzzük. Ha megfőtt, leszűrjük, szétnyomkodjuk, sózzuk és összedolgozzuk a margarinnal, a finomra vágott hagymával, péppé zúzott fokhagymával, apróra vágott friss petrezselyem zöldjével és a borsikafűvel.

Gombás köleskása

köles 30 dkg
gomba 40 dkg
pritamin 10 dkg
olaj 4 evőkanál
Tenkes sajt 10 dkg
vöröshagyma 1 fej
petrezselyem zöldje
őrölt bors, kakukkfű
só
A megmosott kölest 2 evőkanálnyi olajon átpirítjuk, felöntjük kétszeres mennyiségű sós vízzel és fedő alatt - hozzátéve az egészben hagyott vöröshagymát -, megpároljuk.
A megtisztított gombát szeletekre, a pritamint kockákra vágjuk, egymáshoz keverjük, majd a maradék olajon átpirítjuk. Ízesítjük finomra vágott petrezselyem zöldjével, őrölt borssal, kakukkfűvel, sóval. Fedő alatt, kevés meleg vízzel felöntve megpároljuk. Végül mindkettőt összekeverjük és meleg vízbe mártott merőkanállal formázva tálaljuk. Tálaláskor tetejére reszelt sajtot szórunk.
 

Diétalap.hu